A diszlexiás kriminalizálódhat!

 

Az olvasási zavar és a bűnözés összefüggései

A szakirodalom az emberi populáció 20-30 %- át sorolja az olvasási zavarral küzdők közé. Bár a diszlexiások intelligenciája átlagos, nem ritkán kimagasló, nem tudnak lépést tartani a tananyaggal. Gyenge teljesítményük miatt megbélyegezhetik őket, kikerülhetnek a közoktatásból.

A részképesség zavarokkal küzdők, így a diszlexiások is kisegítő iskolába kerülnek, ahol az egyébként jól teljesítő gyerekek elveszítik az önbizalmukat, és végül maguk is elhiszik, hogy "gyengeelméjűek". Tehát sikertelenségük pszichés zavarokat okozhatnak. Befelé fordulnak vagy éppen a figyelemfelkeltés, a népszerűség elérése miatt deviánsan viselkednek. Ha befelé fordulnak, szoronganak, kerülik társaikat, depressziósak lesznek, drogoznak, súlyos esetben öngyilkosság a vége. A másik személyiségtípus esetében kisiskolás korban apró csínytevésekkel kezdődik, majd később ez komolyabb problémává, drogozássá, bűnözéssé fajulhat. Úgy hagyják el az iskolát, hogy nem tudnak rendesen írni, olvasni. Emiatt a mindennapi élet normái között sem tudnak mozogni. Nem olvassák el az álláshirdetéseket, nem tudják kitölteni a hivatalos nyomtatványokat, ezért jóval kisebb az esélyük a munkavállalásra is. Következésképpen nem tudják se magukat, se családjukat ellátni. Számukra a legkézenfekvőbb alternatíva, hogy a bűn útjára lépnek.

Nyugat-Európában már több országban vizsgálják a bűnözés és a diszlexia közötti összefüggéseket. Angliában 2004-ben 8 börtönben 357 elítéltet vizsgáltak meg. 52%-ukat találták súlyos, 20%-ukat rejtett diszlexiásnak, illetve. tanulási zavarral küzdőnek. (Anglia lakosságának 4 %-a szenved súlyos, 6 %-a enyhe fokú diszlexiában - hasonlóan a magyarországi adatokhoz). (Prison Reform Trust (2003/2004) Report on 'Social Characteristics of Prisoners'. Written by Mr Levon Lumb)(HMP Brixton, The Dyslexia Institute will present the findings from its latest research, The Incidence of Hidden Disabilities* in the Prison Population. 10 March 2005 Dyslexia Institute's Research Report Az angliai börtönökben az elítéltek 80%-ának gyenge az íráskészsége, 50%-uknak olvasási nehézsége van, 65 %-ának számolási gondjai.Fele alacsonyabb szinten van olvasásból, kétharmada matematikából, négyötöde írásból, mint egy 11 éves diák. Angliában a 2004. április 6.-án mért adatok szerint 75.544 bűnöző volt börtönben. Előzetes becslések alapján ez a szám 2008-ra elérheti a 83.500-at.Ez az adófizetőknek évi 410 millió fontjába kerül.A diszlexia korai felismerésével és annak kezelésével évente mintegy 15.000 ember kerülheti el a bűnözővé válást.

Svédországban a fölmérés célja az volt, hogy megbecsüljék a gyakoriságát a svéd elítéltek között a diszlexiának és a neuropszichikai tüneteknek. 63 svéd anyanyelvű elítéltet vizsgáltak, 19 és 57 év közöttieket. 41%-kuknál diagnosztizálták a diszlexiát. Szókincsük, szóbeli megnyilatkozásuk jóval szegényesebb volt a normál csoportnál, az írásbeli tesztekben is gyengébben teljesítettek. Gyerekkorban hiperaktivitást diagnosztizáltak 55%-nál, ez felnőttkorukra is megmaradt. (JIMMY JENSEN a1, MAY LINDGREN a1, ANN WIRSÉN MEURLING a2, DAVID H. INGVAR a3 and STEN LEVANDER a1 c1 a1 Department of Psychiatry, Malmö University Hospital and Lund University a2 Department of Psychology, Lund University a3 Department of Clinical Neurophysiology, Lund University) New-York New-Yorkban 353 elítéltet vizsgáltak. Míg az általános iskolások között 29%-nak voltak tanulási gondjai, lemaradásai, addig a fogvatartottak között ez az arány már 84.4%-92.8% között volt. Főleg az angol nyelvben és a matematikában mutatkozott meg hiányosságuk. Ugyancsak New-Yorkban készült fölmérés szerint négyből három elítélt küzd tanulási zavarokkal. Indokolt föltenni a kérdést: vajon az iskolakerülés az oka a lemaradásnak vagy az iskolai kudarc az oka az iskolakerülésnek. Az első esetben viszont az a kérdés, miért lesz valaki iskolakerülő?

Megelőzés, fejlesztés Angliában DDA (Disability Discrimination Act) három lépésben kíván segítséget nyújtani a tanulási zavarban szenvedőknek:1.Felismerni magát a tanulási zavart; szembesíteni az egyént a problémával, felvilágosítani. Wally Morgan felmérése 50 kezelt diszlexiást vizsgált az átlag 40-60% visszaesés 2,5%-ra csökkent. The time 26 october 1998. p. 18.) (The sociological implications of untreated dyslexia Linkage of Dyslexia With Crime by Lisa Seeman; 2.Munkalehetőséget biztosítani.3.Reedukálni. A pedagógusok felelőssége a probléma korai felismerése, mielőtt a deviánsviselkedés kialakul. (Pedagógusképzés hiányossága).Az elítéltekkel beszélgetve kiderült, hogy nem szívesen említik hiányosságaikat. Attól tartanak, hogy butának, gyengeelméjűnek bélyegzik meg őket. Meg kell győzni őket arról, hogy nem buták, csak diszlexiások. Be kell mutatni nekik, hogy számos híres diszlexiás élt, él a világon. (Einstein, Bell, Edison, Chuchill, Burns, Yeats, Leonardo da Vinci, Szentágothay professzor, Hamingway.)Sőt bizonyos területeken kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, számos közülük potenciális "zseni", de ez örökké rejtve marad. Az önbizalom, önbecsülés visszaszerzése fontos a társadalomba való visszailleszkedéshez!A szaktudományok összefogásával próbálnak segíteni az elítélteken.

Következtetés. A diszlexia "dominánsan" öröklődik. Ha az egyik szülő diszlexiás, a gyerekek 50%-a, ha mindkét szülő diszlexiás, 100%-a lesz diszlexiás. Ezért fontos, hogy még időben elkezdődjön a prevenció, a fejlesztés, a reedukáció. Ha a család nem tud segítséget nyújtani a diszlexiás családtagnak, úgy a probléma, a tehetetlenség gördül tovább. Természetesen a diszlexia nem jelenti a bűnözővé válást, de nyilvánvaló, hogy a nem diagnosztizált diszlexia súlyos szociális terheket ró a társadalomra.

A diszlexia felismerése, a diszlexiások fejlesztése nagy lehetőséget ad a bűnözés csökkentésére. Ez fontos társadalmi lehetőség, felelősség és feladat!

 

oldal tetejére